Aktív turizmus
Két-keréken, négy-keréken – és kerék nélkül
Velünk van a biciklink? Vagy béreltünk egyet? Nosza nyeregbe, és irány a Szentendrei-sziget. Először a parton el kell jutnunk a névadó Szentendrére. Ha még nem akarunk tekerni, akkor válasszuk gépünkkel együtt a HÉV-et (gyorsvasút). A szigetre komppal kelünk át, majd Szigetmonostornál átkerekezünk a keleti oldalra Horányba, és onnan a gáton tovább Surányig. Innen az országutat kell választanunk Tahitótfaluig (a gáton tovább engedély kell!), majd Kisorosziba a sziget északi végéig, ahol ismét kompra szállhatunk.
Budapest környékén nem engedhetjük meg magunknak a tespedést, láblógatást! Igaz, nincsenek több ezer méteres hegyek, százméteres sziklafalak vagy sebesen rohanó hegyi folyók, de egyébként szinte minden aktív kikapcsolódási lehetőséget megtalálhatunk vízen, levegőben és szárazon.
A legtöbb lehetőséget a 8-900 m magas középhegységek és a 4-600 méter magas dombvonulatok nyújtják jelzett túraútvonalaikkal. Aki ennél több izgalomra vágyik, az választhatja az amatőr barlangászást esetleg megpróbálkozhat a sziklamászással a csobánkai Oszoly-sziklánál. A hegyi kerékpárosoknak külön jelzéssel ellátott útvonalakat kínálnak a Pilisről, Visegrádi-hegységről és a Börzsönyről készült térképek. Országúti kerekezésben sem lehet hiány, elsősorban a Duna-mentén, és a két nagy szigeten.. A Dunán és két mellékágán a Soroksári- és a Szentendrei-Dunán kipróbálhatjuk evezési tudásunkat. Aki mégis a gyorsabb haladás mellet van, az Szentendrén, Gödön vagy Esztergomban felülhet egy motorcsónakra vagy jetskire, esetleg vontathatja magát vízisín.
A vizet „szárazföldre” váltva az autós-motoros-gokartos-quados látogatók első számú uticélja természetesen a mogyoródi Forma I-es pálya és szomszédságában a Hungarokart Center és az Xtreme Quad Park.
A víz és a föld után a levegő következik. Vitorlázó és/ vagy motoros repülésre Budakeszi-Farkashegy, Budaörs, Dunakeszi, Gödöllő, Esztergom repülőterei invitálják a vállalkozó szelleműeket. Nagyon jók a régió adottságai a sikló- és sárkányrepülésre, vagy a hőlégballonos felszállásra. Az erre vágyóknak a helyi klubokat, illetve a Magyar Repülő Szövetséget kell felkeresniük.
Trófeák a vízből és az erdőből. „Eeeeekkora halat fogtam” bizonygatja széttárt karjával a kifogott hal méretét az egyszeri horgász. A 10 kilós pontyokról, és a 60 kilós harcsákról szóló híradásokat általában kétkedve fogadja a hallgatóság. Aki a magyarországi horgászvizeken próbálja meg szerencséjét, annak nem kell a mesélőkészségét próbára tennie. Különösen élvezetes a Budapest környéki folyókon (elsősorban a Dunán és mellékágain, vagy az Ipolyon bedobni a csalit. A növényevő halak mellett ezeken a vizeken mindig lehet „sportos” ragadozó halakat is fogni.
Nem könnyű a választás annak, aki a horgászzsinórt akarja „áztatni” ezen a vidéken. Először is itt vannak a folyók: a Duna, a Szentendrei-, a Ráckevei-Dunaág és az Ipoly, mint az egyik legromantikusabb horgászvíz. De van a régióban több mint 100 kisebb-nagyobb horgásztó is, ahol szinte garantált a zsákmány és a horgász-élvezet.
A hegyvidéki vadászterületeken mindig akad szarvas, őz, muflon vagy vaddisznó, míg a síkvidéki tájakon fácán, nyúl, a vizeken vadkacsa, vadlúd jöhet puskavégre. Aki nem a zsákmányért, hanem csak a „maga múlatására” kíváncsi a természetre, legjobb ha nyeregbe száll, és a számtalan lovastanya, lovasiskola szervezésében részt vesz egy tereplovagláson. A kezdő lovasok, sőt a gyerek-lovasok is kipróbálhatják ezt a sportot, természetesen a karámon belül és szakemberek felügyeletével.
A golfozás szerelmeseinek a Polus Palace Golf Club Hotel kezelésében álló 18 lyukú pályát ajánljuk Gödön.
A teremben űzhető „játékos” sportok között egyre divatosabb a paintball, amire Szentendrén, Százhalombattán, Cegléden is lehetőség nyílik. Különleges és izgalmas szórakozást ígérnek a téli-nyári bobpályák Visegrádon, vagy ugyanitt a Fun Extreme Canopy drótkötélpálya. A téli sportok lehetősége eléggé korlátozott Magyarországon, így régiónkban is, de megfelelő időjárás esetén mind a síelésnek, mind a szánkózásnak hódolni lehet.
Az ökoturisták etikai kódexe
Én felelős ökoturista vagyok!
Felelősségteljes turistaként a természetben mindig betartom ezeket a szabályokat, a magam és a természet érdekében is!
• A természetjárásra készülve előnyben részesítem a vonatot, kerékpárt. Megfontolom, hogy ha autóval utazom, barátaimmal közösen használom a gépkocsit. A természeti területet gyalog járom be, vagy csak az engedélyezett közlekedési eszközt veszem igénybe.
• Amikor barangolásra készülök, jól megválogatom az öltözetemet és a szükséges eszközöket. Alkalmazkodom a természethez, hogy minél többet megismerhessek belőle.
• Figyelem a természet hangjait, szükségtelenül nem keltek zajt, mert ezzel az állatokat és turistatársaimat megzavarom. Én is örülök, ha ők sem zavarnak engem.
• Az állatok megszokták, hogy az emberek az utakon mozognak. Ha elhagyom az utat, az állatok elmenekülnek, így nem tudom őket megfigyelni. A kijelölt útról azért sem térek le, mert így letaposhatok értékes és szép növényeket.
• A természetjárás során keletkező szemetet nem dobom el, hanem visszateszem a hátizsákomba. Fontosnak tartom, hogy nem hagyok nyomokat, nem szakítok le növényeket, nem viszek haza állatokat és csak a kijelölt helyen gyújtok tüzet.
• A látogatásra kijelölt természeti területeken kilátókat, padokat, tűzrakóhelyeket találok a tartózkodásom kényelme érdekében.
Ezeket ott alakították ki, ahol a lehető legkevésbé zavarom a környezetet – itt nyugodtan és eredményesen figyelhetem meg a természetet.
• A védett természeti területeken a szabadban történő sátorozás általában nem engedélyezett, ezért a környéken keresek szállást. Ha olyan szálláshelyet, vendéglőt találok, amit a helyiek működtetnek, támogatom a helyi gazdaságot is. Gyakran megkóstolom a helyi alapanyagokból készült ételeket.
• A kutyámat - saját érdekében is - pórázon tartom.
A fenti szabályokat mindig észben tartom, mert ha a természet jól érzi magát, én is jól érzem magam benne, és mások gyönyörűségére is szolgálhat.