Dél-Pest megye
A Közép-Duna-vidék délkeleti, legtávolabbi „csücskében” (mintegy 100 kilométerre a fővárostól) gazdag flórájú és faunájú, tipikus alföldi tájat talál az utazó. A természetvédelem alatt álló rétek és legelők, kaszálók és gyepek, völgyek és dombok, szikes tavak mellett felfedezheti magának az egyre zsugorodó területen fennmaradt alföldi tanyavilágot, és a jellegzetes alföldi mezővárosok történelmét, életét, kultúráját. Nem nehéz az országnak ezt a zugát megtalálni, hiszen főutak és vasútvonalak is érintik.
A mintegy 40 ezer lakosú Cegléd, a modern idők átalakításai ellenmére is megmaradt "Kossuth Lajos városának”. 1848. szeptember 24-én elmondott híres toborzóbeszéde óta itt minden a "Kormányzóról" szól. Itt áll az ország egyik legszebb Kossuth szobra (Horvay János), amiről a New Yorki-i szobrot is mintázták. A Kossuth Múzeumban , amely értékes régészeti, történeti és néprajzi anyaggal is rendelkezik, található a leggazdagabb Kossuth-ereklyegyűjtemény. A Református Nagytemplom kertjében állították fel a Pozsonytól elhozott Kossuth-erkélyt, és természetesen van a városban Kossuth tér, utca, iskola is. A Hild József tervei alapján 1835 és 1870 között épült klasszicista Református Nagytemplom hatvan méter magas kupolával Közép-Európa legnagyobb református temploma. Különleges látnivalókat kínál még a Sportmúzeum és a Dobmúzeum. Ez utóbbi szerephez jut a Nemzetközi Dobos és Ütős Gálán is. A város legújabb „attrakciója” a Termálfürdő és Szabadidőközpont összesen tíz medencével, közel 1400 m2 vízfelülettel, szabadidős, gyógyászati és wellness programokkal, és az Aqua Centrum. Ez utóbbiban a vendégek úgy érezhetik, hogy a középkori vár hangulatát idéző építmények között egy különleges, 17 csúszdán bejárható időutazáson vesznek részt.
Ha Cegléd „Kossuth Lajosé”, akkor Nagykőrös – a térség másik nagyvárosa – "Arany Jánosé". A költő mellszobra egykori lakása közelében, a templomkertben fogadja a látogatót. Róla nevezték el a gimnáziumot, melynek magyaros szecessziós épületét érdemes megtekinteni, és a múzeumot is, melynek – az irodalomtörténeti kiállítás mellett – néprajzi és történeti gyűjteményei is említésre méltóak. A XIX–XX. századi iskolák hangulatát és „illatát” adja vissza az Iskolatörténeti Múzeum. A hatalmas, 2500 főt befogadó református templom eredetileg a XV. században épült. Kiváló akusztikáját és nagyszerű hangú orgonáját hangversenyek során lehet megtapasztalni. A mezőváros egykori rangjáról tanúskodnak a ma is látható 150–200 éves kisnemesi kúriák, melyeket érdemes egy városnéző séta keretében felfedezni.
”Sej Nagyabonyban csak két torony látszik..." éneklik Kodály Zoltán ismert dalművében, a Háry Jánosban Abonyról. Bár a városában ma is csak két tornyot látni, de néznivaló akad azért több is. Közéjük tartozik a klasszicista berendezést rejtő Szent István templom, a barokk református templom, a klasszicista zsinagóga, az ugyancsak e stílusban emelt Vigyázó-kastély és számos XIX. századi kisnemesi kúria. Egy 1750 körül épült magtár ad otthont az Abonyi Lajos Múzeumnak, ahol a városkörnyéki tanyák lakóinak életével, a gazdálkodás eszközeivel ismerkedhet meg a látogató. Az Állat- és Szabadidőpark Magyarországon őshonos állatokkal és lovaglási lehetőséggel várja a kirándulókat. A város határában horgászni és vadászni is lehet, és a termálvizes strandfürdő melletti kemping a hosszabb tartózkodást is lehetővé teszi. A városok mellett érdemes azonban a kisebb településeken is meg-megállni és körülnézni.Csemő volt 1998-ban a „legvirágosabb” magyar falu, és abban az évben Európában is az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Aki ma látogat el a faluba meggyőződhet arról, hogy a virágokat annak idején nem csak a verseny kedvéért ültették.