« - ».

Keresés eseményre:

Név:
Helyszín:

Részletes keresés

Címkefelhő

Budai vár  ,Dunakanyar  ,Esztergom  ,Grassalkovich kastély  ,Kincsem Lovaspark  ,Kossuth Múzeum  ,Lepence Spa  ,Márianosztra  ,Művészetek Palotája  ,Sikló  ,Szentendre  ,Vis Vitalis Medical Wellness Hotel  ,Visegrád  ,Vác  ,visegrád  ,Ócsa  ,

 

A hegyek és a folyó házasságából született a táj Budapesttől északra a Duna mentén. A hajdani római Limest követő kanyargó kényelmes autóúton, vagy a szintén a Duna partját kísérő, részben már kiépített kerékpárúton érhetők el legkönnyebben a vidék látnivalói. Aki viszont egyszerre akarja élvezni a táj, a folyó és a parti települések látványát, az „hajózzon be” Budapesten, és a Szentendrei-Dunaágon meg se álljon Visegrádig.
 
A Duna-kanyar egyik gyöngyszemének is nevezett Szentendre a legkényelmesebben a budapesti Batthyány térről induló HÉV járattal közelíthető meg. A jellegzetes zöld színű szerelvények összekötik a fővárost számos kis településsel, melyek mára nagyrészt a fővárosiak divatos lakóhelyévé váltak, végül befutnak a Duna-parti kisvárosban lévő végállomásra. Innen már gyalogosan kell nekivágni a városka felfedezésének, barokk és copf házacskák között, macskaköves utcákon, szűk sikátorokon, girbe-gurba lépcsőkön. Mediterrán hangulatú várossá a török elől menekülő szerbek tették, akik a letelepedésük óta eltelt három évszázad alatt számos templomot emeltek itt. Szentendre a XVII. század óta a magyarországi szerbség egyházi és kulturális központja. Erről tanúskodik a Szerb Ortodox Egyházi Gyűjtemény, és a szerb püspöki Belgrád székesegyház. Az élő pravoszláv egyházművészettel és a templomok világával a barokk-rokokó Blagovesztenszka-templomban ismerkedhetünk meg, ahol még érezni a Szentendre, Fő térfüstölők illatát, aranyosan csillog az ikonosztáz és mindezt teljessé teszi a háttérből szűrődő egyházi zene. A dombon álló római katolikus plébániatemplomtól csodálatos kilátás tárul elénk: piros háztetők, fehér falak és sárga templomtornyok kavalkádja. Szentendre több mint 100 éve írók, festők, szobrászok kedvelt lakóhelye. Kéttucat múzeuma, galériája neves magyar képzőművészek, köztük Barcsay Jenő, Kovács Margit, Kmetty János, Ferenczy Károly munkáinak ad otthont. A város határában, a hegyek lábainál épült Szabadtéri Néprajzi Múzeum hatalmas, közel 50 hektáros területen mutatja be Magyarország vidékeinek tárgyi kultúráját, hagyományait. De itt nemcsak szemlélődni lehet, hanem kipróbálni is azokat a „mesterségeket”, például korongozást, kalácssütést, szövés-fonást, amelyek mindennapi részei voltak valamikor a paraszti család életének. Akit viszont más „mesterségek” mint a zene és színjátszás érdekel, az maradjon a városban, különösen a „Szentendrei Nyár” programsorozat idején.

Ha inkább a hegyek világa vonz bennünket, akkor Pomáznál szálljunk le a HÉV-ről és helyközi „sárga” busszal vagy gyalog induljunk neki a Pilis 700–750 m magasra kiemelkedő csúcsainak. Pomázon meg is állhatunk egy rövid időre, hiszen a hajdani szerbek lakta, majd németek és szlovákok által újra betelepítet kisváros máig sokat megőrzött az itt élő nemzetiségek világából. Elsősorban azonban nagyszerű kiindulópont a Pilis jellegzetes kis hegyi falvaiba, mint Csobánkára a kegykápolnájával, Pilisszentkeresztre a XII. századból származó ciszter kolostor romjaival, vagy – „ahol a Dalai láma szerint is a Világ szíve dobog” – a legendás Dobogókőre. A 700 méteres csúcs, a magyar természetjárás egykori és mai központja, számos jelzett turistaút kiinduló és végpontja, ahol a turistaság emlékeit Múzeum őrzi. Az aktív turizmus eldorádója ez a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó vidék: az Oszoly-szikla a sziklamászóké, a Pilis-tető a siklóernyősöké, a Dera-szurdok, Vaskapu-szoros, Holdvilág-árok és a számtalan jelzett hegyi ösvény a gyalogos turistáké és hegyi-kerékpárosoké. A hegyekből meredek sziklás szurdokokon és gerinceken sportosabb, vagy lankásan ereszkedő patakvölgyeken (pl. Apátkúti-völgy, Áprily-völgy) könnyű, családok által is járható útvonalakon ereszkedhetünk le újra a Duna szintjére.

Szentendrétől északra a 31 km hosszú 3–4 km széles Szentendrei-sziget kíséri utunkat, illetve biztosít nagyszerű lehetőséget a kerékpározásra. Átkelni valamelyik komppal lehet, vagy az egyetlen hídon Tahitótfalunál. A Duna hordalékából keletkezett sziget partjain idős ártéri ligeterdők fűzfái bólogatnak, belső homokos területeit pedig tavasszal „ősz-fehérbe” borítja az árvalányhaj. A folyóparton és az öblökben télen-nyáron százával úsznak a récék, de előfordulnak más vízimadarak is. A sziget a kikapcsolódást keresők paradicsoma is, akik itt a Bodor Majorban a honfoglaló őseink életformájával és őshonos háziállatainkkal találkozhatnak, de űzhetik a golfot, a lovaglást, a tavi- vagy folyami horgászást és a vízisportok számos ágát is. A folyóparton is érdemes meg-megállni. Leányfalun májustól októberig a termálstrand várja a vendégeket, Dunabogdány geológiai érdekességet kínál a Csódi-hegyi kőbányával.

Ahol az összeszűkült folyóvölgy hirtelen kitágul, a Duna-mente egyik legfestőibb történelmi települése, az ország hajdani fővárosa, Visegrád terül el. Itt áll – nagyszerűen rekonstruált állapotban – a Róbert Károly (XIV. sz.) idején épült, majd Mátyás király által a XV. században reneszánsz stílusban átépített és bővített európai hírű Kiályi Palota. A Visegrád fölé emelkedő hegy ormán áll a XIII. század közepén épült Fellegvár, ami jelentős szerepet játszott az ország történetében, békében és háborúban egyaránt. A várteraszról a festői Duna-kanyar legszebb panorámája fogadja a látogatót. A műemlék együttes harmadik tagja a Salamon-torony, egy XIII. században épített lakótorony, mely ma kiállításoknak ad helyet. Hosszabb üdülésre csábít a Sibrik-dombi Kirándulóközpont és a jurtatábor, a téli-nyári bobpályája, a Fun Extreme Canopy, a minigolf és természetesen a számtalan jelzett turistaút. Télen is érdemes felcsatolni a síléceket – ha van hó -, mert a közeli Nagyvillámon sífelvonó is működik. A környező Pilisi Parkerdő nem csak a pihenőké, de jelentős nagyvadas vadászterület is.

A magyarországi Duna-szakasz legfestőibb része az Esztergom és Visegrád között elterülő Duna-kanyar. A jégkorszakot követően vájta bele medrét a folyó évek százezrei alatt az itteni vulkáni hegy – ma a Visegrádi- és a bal-parti Börzsöny-hegység – kőzetébe, és alakította ki kettős S-kanyarú völgyét. A táj – feltehetően nem a szépsége, hanem a letelepedésre alkalmassága által – már az őskor emberét is vonzotta. Nem véletlen, hogy az országot elfoglaló magyarok első fejedelmi székhelye is itt alakult ki, és itt „született” meg a magyar állam, és a „bölcső” pedig az ország egyik legrégebbi városában, 250 éven át első fővárosában, Esztergomban „ringott”.

Ahogy közeledünk a városhoz nem is kell az út menti jelzőtáblákat figyelni, már messziről jelzi ugyanis az érseki főszékesegyház távolból is látható hatalmas kupolája. Itt született, és itt is koronázták meg az államalapító Szent Istvánt. A város egyúttal több mint ezer éve székhelye a magyar római katolikus egyház fejének, a prímás érseknek. A látogatást a Várhegyen kezdjük. Itt áll a klasszicista bazilika, Magyarország legnagyobb temploma, melynek része az 1511-ben épült, reneszánsz Bakócz-kápolna, és altemplomában középkori és reneszánsz síremlékek láthatók. Itt található Mindszenty József mártír bíboros-hercegprímás (1892–1975) kegyhelyként tisztelt sírja is. Kincstárában felbecsülhetetlen értékű egyházi gyűjteménnyel találkozhatunk. A Várhegyen a XIV. századból származó falak ölelésében áll a rekonstruált középkori királyi palota eredeti részletekkel és izgalmas történelmi kiállítással. A Várhegy mellvédjéről, Melocco Miklós Szent István-szobrától nagyszerű kilátás nyílik a Duna-völgyére, a szomszédos Párkányra (Sturovó, Szlovákia) és a folyón átívelő, újjáépített Mária Valéria hídra. A hegy lábánál, az érseki palota eklektikus épületében otthonra lelt Keresztény Múzeumban középkori magyar táblaképek és szobrok, egyedülálló képző- és iparművészeti gyűjtemény csodálható meg. Ne siessünk innen tovább, sétáljunk egyet a város történelmi hangulatú főterén, nézzünk be a Balassi Bálint Múzeumba, vagy a különleges Duna Múzeumba. Esetleg kapaszkodjunk fel a hegyoldalba egy borpince, vagy a Babits Emlékház kedvéért. A Duna-parti Prímás-sziget a dunai vízi élet egyik központja is, fontos kikötője a Dunán érkező jachtoknak, és a Nemzetközi Duna-túrának, az Aquasziget Élményfürdő révén pedig azok is „vízre szállhatnak”, akik nem bízzák magukat a folyóra.

Esztergomba két úton is el lehet jutni Budapest felől. A legtöbben a Duna-kanyar mellett kanyargó autóutat választják, de sokan érkeznek sétahajóval, vagy gyors szárnyashajóval is. Az autósok egy pihenőre megállhatnak Dömösön (a hajóból is ki lehet szállni!) és felsétálhatnak a XII. századi prépostság hitelesen rekonstruált alapfalaihoz és altemplomához. Az edzettebbek számára az innen induló jelzett turistautak jelenthetnek kihívást, mivel a hegység legvadregényesebb vidékeire vezetnek: a Rám-szakadékba és a Lukács-árokba, a Dobogókőre, a Vadálló-kövekhez, vagy a Prédikálószékre (639 m), ahonnan az egész Duna-kanyart be lehet látni –igaz, meglehetősen fárasztó kapaszkodás után.

A másik, a Dorogot is érintő – vagy éppen megkerülő – országúton lehet a leghamarabb eljutni Esztergomba. Az útról nagyszerű látványt nyújtanak a Pilis sziklás oldalai Kesztölc felett, vagy a Gerecséhez tartozó Nagy-Gete csúcsa az országút másik oldalán. A földalatti világ iránt érdeklődőknek is nyújt élményt ez a vidék, a Legény- és Leány-barlangokkal, vagy a „laikusok” számára is hozzáférhető Strázsa-hegyi barlanggal. Különleges élményben lehet annak része, aki ezt az utat Budapest és Esztergom között a menetrend szerint közlekedő nosztalgiagőzössel teszi meg.

„Aki A-t mond, mondjon B-t is” – tartja a mondás, azaz aki a Duna (Duna-kanyar) jobb partját végigjárta, menjen át a másik oldalra is! (Bár a jobb-partiak szerint a bal part legnagyobb értéke, hogy … onnan rálátni a jobb partra.) Mint a legtöbb mondásban, ebben is van némi igazság. Ez a Budapesttől északra húzódó táj egy kicsit több és kicsit kevesebb is mint a híresebb jobb-parti szomszéd. Több, mert ide tartoznak részben a Gödöllői dombvidék lankái, a Cserhát-alja és a Galga-völgy, és kevesebb, mert a bal-parti látnivalók nem versenyezhetnek Visegráddal és Esztergommal. Igaz, nem is akarnak, hiszen nem „többek” csak „mások”. És ha „a változatosság gyönyörködtet” (Varietas delectat), akkor ennek a vidéknek sincs szégyenkezni valója. Ide szinte mindenből jutott valamennyi: a hajdani vulkánokból (Dél-Börzsöny, Csővár), a szinte egyetlen mészkőbányává változtatott Naszályból, a szőlőjéről elhíresült fóti Somlyó-hegyből, a dunai árterek csodálatos világát őrző holtágakból és a pesti lapály északi kifutásaként még egy darab az Alföldből is.

Bár a Duna-kanyarnak ez az oldala kitűnő, részben már gyorsforgalmivá fejlesztett autóúton is elérhető, mégis a Nagy-Dunaágban közlekedő hajót, vagy az ország 1846-ban Budapest és Vác között elsőnek átadott vasútvonalát ajánlhatjuk.

Ami a jobb-partnak Esztergom, az a balnak Vác. Igaz, talán fiatalabb néhány évvel, és nem érsekség, hanem „csak!” püspökség, de szintén első királyunk Szent István alapította. Egyike az ország legszebb barokk-klasszicista városainak. Műemléki jelentőségű városmagjának 1760–1785 közötti kiépítése Migazzi Kristóf püspök nevéhez fűződik. Ekkor épült az új székesegyház, a püspöki palota és számos szép épület. A késő barokk – kora klasszicista katedrális kupolájának freskóját a hazai és közép-európai barokk festészet egyik legnagyobb alakja, F. A. Maulbertsch készítette. Érdemes benézni a város többi templomába is, mindenhol a XVIII–XIX. század értékes alkotásaival találkozhatunk. A püspökség kincseit a préposti palotában kialakított Egyházművészeti Múzeumban tekinthetjük meg. Európában is egyedülálló kiállítás a „Memento Mori” (Emlékezz a Halálra), ahol a fehérek templomának elfeledett kriptájából előkerült 2–300 éves temetkezési relikviákat állították ki. A világi emlékek közül a klasszicizáló, késő-barokk Diadalív a legkülönlegesebb, amit Mária Terézia látogatásának alkalmából emeltek. A városnézést érdemes egy Duna-parti sétával befejezni, nem csak a szép fasor, vagy a szemközti Szentendrei-sziget és az arra átvivő autós-komp látványáért, esetleg néhány hossz úszásért a nagyszerű uszodában és strandon, de egy tál igazi dunai halászlé kedvéért is az itteni Halászcsárdában, vagy a szigeten lévő Pokol Csárdában.

A természet kedvelői nem mulaszthatják el a sétát az Ártéri bemutató területen, ahol a vízimadarak között a kócsagot, szürke gémet és kormoránt is megcsodálhatják.

Vác fölött, a Duna-vonalát követve először Verőce képe tárul elénk. A település a XX. század elején írók, költők, muzsikusok pihenő- és alkotóhelye volt. Jórészt ekkor épültek a folyóra néző villasor házai is. A Verőcével csaknem egybeépült Kismaroson átszállhatunk a keskeny nyomközű Erdei kisvasútra, amivel a Morgó-patak völgyében, Szokolya és Kóspallag érintésével egészen a Börzsöny egyik legszebb kirándulóközpontjáig, Királyrétig juthatunk. Szokolyán a református lelkészi lakban született II. Rákóczi Ferenc és Erős Ágost szász választófejedelem udvari festője, Mányoki Ádám. Életével, munkásságával, és a másik „nagy” szokolyai festőművésszel, Visky Jánossal a helyi emlékmúzeumban ismerkedhetünk meg. Ha azonban a falusi romantika, kézművesség és nem utolsósorban kecskesajt készítése érdekel bennünket, kapaszkodjunk fel a Kaczár-tanyához.

Nagymaros jelképe a gótikus, a második emelettől nyolcszögletű templomtorony. A település lankás hegyoldalait a XV. században betelepített szelídgesztenyések mellett szőlőskertek borították. A XIX. század végi filoxérajárvány elvitte a szőlőket, de a régi pincék egy része még ma is megtalálható. (Gesztenyésekkel még találkozhatunk.) A pincesor feletti Szív utcából nyílik a legszebb kilátás a szemközti Visegrádra, amit számos magyar festőművész is megörökített.

A Dunától távolabb eső tájak felfedezésére Vácról indulhatunk – akár vonattal is. Elsősorban a közeli Vácrátóti Botanikus Kertet kell meglátogatni, ahol a hajdani Vigyázó kastély kertjében az ország egyik legteljesebb növénygyűjteményét találjuk. Innen már csak egy ugrás Őrbottyán, ahol (előzetes bejelentkezéssel) megtekinthető az ország egyetlen harangöntő műhelye. Ugyancsak Vác felől közelíthetjük meg a Cserhát lankái közt meghúzódó Penc falut, kedves – és tartalmas – Falumúzeumával, és a Csővár melletti, azonos nevű festői várromot.

Akár Budapestről közvetlenül is kilátogathatunk a dombvidék lábánál fekvő Fótra, ahol a XIX. század második felének neves építőművésze Ybl Miklós építette a négytornyú, romantikus katolikus templomot. A templom gyakran helyszíne színvonalas hangversenyeknek, és a Károlyi család kriptájával együtt vezetéssel megtekinthető.

Az aktív kikapcsolódást keresőket szinte minden Duna-parti településen vízisport-telepek, Sződligeten és Gödön jachtkikötők és ez utóbbi településen 18 lyukú golfpálya várják. A környező hegyekben jelzett turistaösvények és turistaházak segítik a természetjárókat. A különlegesebb sportágak művelői a sportrepüléstől (Dunakeszi) a gyepsípályáig (Szokolya) többféle lehetőség közül választhatnak. A horgászoknak elsősorban a Duna-parton van lehetőségük arra, hogy türelmüket próbára tegyék.