Gödöllő és környéke
Elhagyva a magas hegyeket, a sík területek harmonikus keretbe foglalják a 250–350 m magasságú, változatos felszínű Fót-Mogyoród közötti dombvidéket és a homokbuckákkal, löszdombokkal tarkított Gödöllői-dombságot. Utóbbi természeti értékekben gazdag Tájvédelmi Körzet. Legendás hírű vadászterületen járunk, egykor a király, a kormányzó és a pártelnök és kíséretük vadászott erre, ma már számos jelzett turistaút segít abban, hogy a természeti értékeket – a vadászat és a természetvédelem tiszteletben tartása mellett – a nem „kiváltságosok” is megismerhessék. Megközelíteni az M3-as autópályán, esetleg a kevésbé gyors mellékutakon, vagy a Gödöllői HÉV-vel, illetve a budapesti Keleti pályaudvarról induló vonattal lehet.
Amit mindenkinek látnia kell, az Gödöllő, pontosabban a Gödöllői Királyi Kastély, a magyar barokk kastélyépítészet egyik legszebb alkotása. Az impozáns épület 1867 és 1916 között I. Ferenc József császár és Erzsébet királyné (Sisi) nyári rezidenciájaként szolgált. Ma 26 korhűen rekonstruált termében a királyi pár lakosztályai, az Erzsébet királyné emlékkiállítás és a kastélyt építtető Grassalkovich családot bemutató kiállítás látható. Mintaszerűen helyreállított barokk színházában különleges élmény végignézni egy előadást. A kastély azonban nem egyszerűen csak múzeum, hanem exkluzív fogadások, történelmi divatbemutatók, rendezvények színtere, ahol a kávézótól az élményfotográfuson és ajándékbolton át az egykori pálmaházban berendezett dísznövény kertészetig mindent megtalál a látogató. Nem hagyható ki a védett természeti értékként nyilvántartott 28 hektáros kastélypark sem. A város legrégibb épületében működik a Gödöllői Városi Múzeum, melynek egyik állandó kiállítása a magyar szecesszió legfigyelemreméltóbb művészcsoportját, a Gödöllői Művésztelepet mutatja be. Múzeumuk van itt azonban a mezőgazdasági eszközöknek és gépeknek, valamint a méhészeknek is.
Ha már a múzeumokat járjuk, érdemes megemlíteni, hogy alig van a térségben olyan jelentősebb település, ahol ne találnánk tájházat vagy falumúzeumot, amelyekben a környék történelmét, néprajzát, az ott élők mindennapjait lehet megismerni.
Ma már Gödöllőhöz tartozik a környék legrangosabb zarándokhelye, a máriabesnyői kegytemplom, ahol évente tízezrek járulnak a csodás módon előkerült, Máriát és a gyermek Jézust ábrázoló XII. századi elefántcsont szobrocska elé. „Zarándokhellyé” vált napjainkban a templomhoz tartozó temető is, a tragikus sorsú gróf Teleki Pál sírjával.
Gödöllő mellett Szárítópusztán honfoglalás kori lovas harci játékokon, a közeli Domolyvölgyben a fogathajtó világbajnok testvérek lovasbemutatóján, a Lázár Lovasparkban nyerhet igazolást, hogy „lóra termett nemzet a magyar”.
Aki nem lovakra, hanem „lóerőkre” kíváncsi, annak – különösen augusztus derekán – Mogyoródot ajánljuk. Itt található ugyanis a Hungaroring, Közép-Európa egyetlen Formula-1-es autóversenypályája. Ha a pályán nem is, a 2100 m2 alapterületű Hungarokart Centerben bárki kipróbálhatja vezető képességeit – gokarton. Az Aquarénában már nem kell vezetni, csak csúszni, pörögni, zuhanni, ugrani – és lehetőleg feljönni a víz felszínére.
Gödöllő ideális túraközpont, minden égtáj felé el lehet innen indulni, mert minden irányban akad felfedeznivaló.
Észak-nyugatra, a Margita-hegy (344 m) tövében Szadán rövid időre megállhatunk a XIX. századi magyar történelmi festészet nagy alakjának, Székely Bertalannak egykori műtermében berendezett Múzeumánál. A szomszédos Veresegyházán a szép környezetű tó nyáron egyaránt szolgálja a fürdőzőket és a horgászokat. Mellette a termálfürdő viszont egész évben a vendégek rendelkezésére áll. A város különleges nevezetessége az Európában is egyedülálló Medvemenhely. A 3,5 hektáros, erős kerítéssel védett telepen több tucat medve, és farkas talált menedéket.
A Gödöllői-dombvidék dél-nyugati lábánál szinte belenőtt a dombokba egy történelmi hangulatú kis falu: Isaszeg. Katolikus temploma mai formájában a XV. századot idézi, míg a közelmúlt emlékeivel a Falumúzeumban találkozhatunk. A falu nevét egyébként minden magyar kisiskolás ismeri, itt zajlott le ugyanis az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik legdicsőségesebb csatája (1849. április 6.). A csata emlékét a honvédszobor emlékmű, a Béke és Szabadság Emléktemploma, valamint az Isaszegi Sorsfordító Történelmi Napok alkalmával megrendezett huszárparádé és csatajáték őrzi. Ebben az irányban a fővárossal összenőtt Pécel az utolsó állomás, ahol a könyvtáralapító Ráday grófok kastélya ébredezik „Csipkerózsika-álmából”.
Átkelve a dombokon kelet felé sík vidékre, a Galga-folyó völgyébe érünk. A legnépesebb település itt Aszód, ahol nemzeti költőnkre emlékezteti a látogatót a Petőfi Múzeum épülete illetve kiállítása, és az evangélikus templom. Galgamácsán Vankóné Dudás Juli néni naív festő képein viszontláthatjuk a vidék jellegzetes népviseletét és különleges ünnepi népszokásait. A napjainkban is megrendezett Zsámboki Lakodalmas azonban már csak turista attrakció, bár minden megtalálható benne, a vőfélytől a menyasszonyszöktetésig és az orjalevestől a rétesig, ami egy igazi lagzi kelléke. Turán a különleges szépségű, Ybl tervezte egykori Schossberger kastély várja, hogy rendbe hozzák, és új funkcióval életre keltsék.
Dél-Nyugatnak, Budapest felé indulva Kerepest, Kis- és Nagytarcsát, Csömört találjuk. Szerencsére ezek a települések nem váltak bolygó- vagy alvóvárosokká, hanem megőrizték saját kultúrájukat, értékeiket. Így itt is megtekinthetünk egy Falumúzeumot (Nagytarcsán), és részt vehetünk a helyi ünnepeken, mint a Kistarcsai Napokon, a messze földön híres Csömöri Úrnapi Körmeneten, ahol virágszőnyeggel borítják a templomot körbefogó utcákat. Ugyanitt lehetünk részesei a hagyományosan visszatérő Pünkösdi Fesztiválnak és Lakodalmas Találkozónak.
További információk: www.godollotourinform.hu