Ipoly mente
A Duna és bal-parti mellékfolyója, a Szlovákiával közös Ipoly (Ipel) szinte átölelik azt a hegyet, ami a túlparti Visegrádi-hegységgel együtt meghatározója a Duna-kanyarnak is: a Börzsönyt. A vulkanikus eredetű, 900 m fölé emelkedő középhegységet a magyar középhegységekre jellemző fafajtákban – tölgy, bükk, cser, gyertyán – gazdag erdők borítják. Változatos flórájára és faunájára – hetven védett növény és több mint száz védett madárfaj – a Duna-Ipoly Nemzeti Park vigyáz. A hajdani vulkáni kúpokon és az általuk közbezárt völgyekben hosszú ideig megmarad a hó, ezért szívesen látogatják a télisportok szerelmesei, míg tavasztól-őszig a jelzett ösvényeken túrázó természetjárók és a kitűnő szarvas, őz és vaddisznóállományért ide érkező vadászok tekintik magukénak.A bal parti Duna-kanyar kapujának is tekinthető az egyik leghangulatosabb Duna-parti település, Zebegény. Magyaros-szecessziós plébániatemplomát a kor neves építészei, Kós Károly és Jánszky Béla tervezték 1908-ban. A közelben keresztút vezet a Sziklaszentély érintésével a Kálvária-dombra, az országzászlóhoz és a Hősök emlékéhez (Trianoni emlékmű), ahonnan a kilátóból csodálatos panoráma tárul a Duna völgyére. A zebegényi tájat örökítette meg a neves posztimpresszionista festőművész Szőnyi István, akinek műveit és emlékét egykori házában múzeum őrzi. Különleges élményt nyújt a Hajózástörténeti Gyűjtemény, ami Farkas Vince nyugalmazott hajóskapitány „életműve”. Zebegényből számos jelzett turistaúton közelíthetjük meg a Börzsöny közeli és távolabbi csúcsait.
A Duna és az Ipoly összefolyásánál fekszik Szob, a vasúti határállomás Szlovákia felé. Az itteni Börzsöny Múzeumban a hegység geológiai és természeti értékeit, valamint Szob és a környező falvak történeti emlékeit ismerhetik meg a látogatók. Szobtól egy útelágazáson azoknak a pálos szerzeteseknek a nyomát követhetjük, akik a XIV. században erre indulva, az erdő közepén felépítették ma is álló kolostorukat. A kolostor körül kialakult település, Márianosztra, ma is az ország egyik legismertebb búcsújáró helye. A középkori alapokra emelt monumentális barokk templom gótikus szentélyében a híres czestochowai kegykép XVIII. századi másolata fogadja a zarándoklatra érkezőket és az érdeklődő turistákat.
Szobtól északra fekszik az Ipoly-völgy egyik legrégibb települése, a hajdan arany- és ércbányáiról híres Nagybörzsöny. Egyik legszebb Árpád-kori műemlékünk, az itteni Szent István templom a XIII. századból maradt ránk. A vizekben gazdag vidék számos vízimalma közül ma már csak az itteni működik, múzeumként. A helység értékes emléke a gótikus stílusban, a XV. században emelt Bányásztemplom is. Hosszú szünet után újra zakatol a Nagybörzsönyi Erdei Kisvasút, igaz még csak Nagyirtáspusztáig, de minden remény megvan arra, hogy előbb vagy utóbb ismét elérje Márianosztrát és onnan tovább fusson Szobig.
A környező települések (Ipolytölgyes, Vámosmikola, Bernecebaráti, Perőcsény) kedves barokk templomokkal, hangulatos falusi portákkal és bennük vendégszerető palóc néppel várják az ide érkezőket. A környék egykori és mai központja Kemence. Tájmúzeumában megismerhetjük az itt élő palóc népcsoport hétköznapjait és ünnepeit. A település a börzsönyi vadászatok és a gyalogos túrák egyik kiindulópontja, de itt valóban mindent megtalál a vendég. Nyáron lovagolhat (akárcsak Nagybörzsönyben), utazhat a Kemencei Erdei Múzeumvasúttal, fürödhet a strandon, horgászhat az Ipolyban vagy gombászhat a környező erdőkben, télen pedig sífelvonók segítségével hódíthatja meg a havas hegyoldalakat.



