Monor vidéke és Tápió mente
Monor vidéke
A Pesti-síkság pusztai jellegű „lapos” vidékén járunk, ahol a kisebb dombot is „hegynek” nevezi – és látja – a nép. Ezen a vidéken viszonylag nagy foltokban maradtak meg az alföldi erdőségek, melyek ma már többnyire védelem alatt állnak. A térséget Budapesttel és az országgal a 4-es főközlekedési út, és a vele párhuzamosan futó vasútvonal köti össze, de megközelíthető az M5-ös autópálya felől is. Kiépített kerékpárútjai és kisforgalmú mellékútjai, földútjai révén különösen szívesen túráznak errefelé a kerékpárosok.
Ahol Budapest végződik, ott kezdődik Vecsés, melynek neve szerte az országban egyet jelent a hordóban savanyított káposztával. A török időkben elnéptelenedett falut a XVIII. század második felében betelepített német lakosok építették újjá, és ők honosították meg a zöldség-, legfőképp a káposztatermesztést. A savanyítás titka itt nemzedékről nemzedékre öröklődik még most is – a magyar konyha szerencséjére. A közeli Üllő-Dóramajorban a jellegzetes magyar háziállatfajtákkal lehet megismerkedni – van állatóvoda is! –, de lovagolni is lehet. Gyömrőn viszont az európai klasszicista szobrászművészet egyik legnagyobb alakjának, Antonio Canovának carrarai márványból faragott domborműve látható a református templomban. Nagyszerű látvány a Hild József fémjelezte magyar klasszicista építészet egyik remeke, a Teleki kastély is. A közeli Péterin remek horgászhely a települést dél felől övező hat és félhektárnyi, nem összefüggő vízfelületű tőzeges tó.A térség központja – földrajzi és közigazgatási értelemben is – Monor, ahol a lakosság mindennapjaihoz évszázadok óta hozzátartozik a szőlőművelés, borászat. A Strázsa-hegyen (amely a török időkben kapta nevét, amikor a lakosság strázsákat állított az ellenséges török seregek mozgásának folyamatos figyelésére) található, több mint 900 épületet magába foglaló pincefalu kiemelkedő értéke a városnak, sőt a régiónak is. A hegy természetesen fontos szerepet kap az évente megrendezett Orbán Napi Mulatságokban.
A 4-es főúttól nyugatra, Csévharaszt határában terül el az 1939 óta védett Gyöngyvirágos-tölgyes, és 1940 óta országos jelentőségű védett területként az Ősborókás, nyárfa állományaival. Mindkettő szabadon látogatható a jelzett turistautakon. A falu határában álló XV. századi templomromnál kialakított park kellemes kirándulóhely mind a község lakosai, mind az idelátogató vendégek számára.
Hajdan a megyének is egyik névadója volt Pilis, amit sokan az azonos nevű hegységünkkel kevernek össze. A „síkvidéki” Pilisen ered a hazánkban igen ritka alföldi források egyike, a Tiszába torkolló Gerje-patak, amelynek forrásvidékén, a helység határában kilenchektáros összefüggő park terül el, három tóból álló tórendszerrel, gondozott sétánnyal. A tavak közepén létesített mesterséges madárszigeteken vadkacsákat, vadlibákat, gólyákat lehet megfigyelni. Itt kapott helyet a Millecentenáriumi Emlékpark, ahol az ország legnagyobb, nyolc és fél méter magas fakeresztje található. Érdemes meglátogatni a település XVIII. századi evangélikus templomát is, különleges szószékoltárával.Tápió mente
Budapestről kelet-délkeletre, az Alföld és a Gödöllői dombság találkozásánál meghúzódó, sajnos még kevesek által ismert vidéken járunk. A táj képét az észak-nyugat – dél-kelet irányú, egykor az Ős-Duna által „épített” dombsorok uralják, oldalaikhoz alföldi jellegű völgyek, sík területek simulnak. A tájnak és számos itteni településnek nevet adó, a természetföldrajzi viszonyokat meghatározó patak alsó és felső ága Tápiószentmártonnál egyesül, majd a Zagyvába fut.
A Tápió-mente a természetbúvárok, kirándulók paradicsoma, 70 védett növényfaj és közel 180 védett állatfaj élőhelye. A környék madárvilága különösen gazdag, a védett állatfajok kétharmada madár. A termékeny völgyben és a Gödöllői-dombvidékhez tartozó dombhátakon szinte egymást érik a települések, melyek könnyen elérhetők közúton (elsősorban a 31-es jászberényi országúton), de átszeli a vidéket a Budapest-Nagykáta-Szolnok vasútvonal is.Ha kerékpárral kívánunk nekivágni a környéknek Sülysápon vagy Nagykátán hagyjuk el a vonatot, és szálljunk nyeregbe. Autóval a leghangulatosabb Monor felől érkezni, és a kanyargós utakon felkapaszkodni a Tápió völgyét nyugatról határoló dombokra. Tavasszal az akácosok illatoznak, nyáron nagy területeket borítanak a mákföldek lila virágai. A Pánd, Káva és Bénye falvak határában húzódó, apróvadban gazdag területen a vadászok adózhatnak Diana Istennőnek, a Gombai- és Farkasdi-tavon pedig „szent Péter fiai”, a horgászok próbálhatnak szerencsét. Este, a hivatalosan is borvidéknek elismert bényei és gombai szőlőskertek levével öblíthető le a vacsora.
Nagykátáról indulva, mielőtt ráfordulnánk a bicskei útra, tegyünk egy kört a városban is, a Keglevich-kápolna, a Patrona Hungariae szobor és az 1848–49-es emlékek kedvéért. Az 1849. április 4-edikei győztes csata emlékművét, és a harcban nagy szerepet játszó hídnak rekonstruált mását Tápióbicske előtt néhány kilométerre találjuk. A bicskeiek egy különös szokással is őrzik a szabadságharc emlékét: ezen a napon korhű jelmezekben, népes közönség előtt „játsszák el” a Hídi-csatát, és 1882 óta a gyerekek egy friss zsemlét – manapság egy „hazafias buktát” – kapnak ajándékba. Az Alsó-Tápió hídjánál lekanyarodhatunk Tápióság irányába, hogy láthassuk az irodalmi vonatkozású „Riedesel-keresztet”. Egy rövidebb túra kedvéért továbbmehetünk a fogathajtás egyik hazai fellegvára, Tápiószecső felé, ahol természetesen fogat nélkül is megpróbálkozhatunk a „hajtással”. Míg a térség településeinek jellegzetes látnivalói a kisnemesi kúriák, addig a közeli Tóalmáson igazi kastély – hajdan az Andrássy családé – található, melynek 54 hektáros védett parkját József nádor főkertésze alakította ki. (A park engedéllyel látogatható.) A nyári idényben itt is kellemes enyhülést nyújthat a termálstrand. Maradhatunk Tápióbicskén is, és a barokk katolikus templomnál kerülhetünk egyet a temető felé az egyik legszebb hazai madarunk, a gyurgyalag kedvéért. Mindössze 5 km-re van a következő állomás: Tápiószentmárton, ami az utóbbi években egyre ismertebb és híresebb lett az Attila-dombnak köszönhetően. A nevezetes dombnál ne felejtsük el meglátogatni a Kincsem lovasparkot, és a Kincsem Múzeumot. Itt lovas- és szállodai szolgáltatásokkal és jó étteremmel várják a kirándulókat és a lósport szerelmeseit. A dimbes-dombos, lankából sík alföldi tájba váltó vidék nagyszerű terep egy hosszabb-rövidebb lovas túrára. A természet szerelmesei viszont guruljanak át a farmosi útra a védett Göbölyjárási-láprét, majd Farmoson a Sziki-tanösvény felé.
A patak nevét viselő hét település közül a legnevezetesebb Tápiószele. Kiemelkedő műemléke a XIX. századi nemesi kúriák világát idéző Blaskovich Múzeum. A múlt század elején épült kisnemesi udvarház szépen bútorozott szobáiban a Blaskovich család nemzedékeken át felhalmozott értékes fegyver-, vadásztrófea-, festmény-, ötvöstárgy- és pipagyűjteménye talált méltó otthonra. Az egyik helyiségben a Blaskovich ménesben tenyésztett „csodaló” Kincsem emlékei találhatók, mely 4 év alatt mind az 54 versenyt megnyerte, amelyiken elindították. A Néprajzi háztól a Fehér gólya tanösvényen, majd kényelmesen járható földúton haladhatunk tovább. A „végállomáson”, Tápiógyörgyén elsősorban a Györgyei kastély nagyszerű védett parkja vár bennünket (A park a helyszínen szerzett engedéllyel látogatható.). A közelben álló régi tanítói lakban kapott helyet a Falumúzeum. Szinte már megszokhattuk, hogy itt is van termálfürdő, ahol megpihenhetünk, vagy a kedvéért – talán hosszabb időre is – visszatérhetünk.