Nógrád vidéke
Földrajzi elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatai révén Rétság remek kiindulópont a környék nevezetességeinek csillagtúra szerű meglátogatásához.
A várostól keletre, a Börzsöny lábánál egy meredek oldalú sziklafennsíkon állnak a megyének is nevet adó Nógrád várának részben helyreállított romjai. Az erősséget a XI–XII. században emelték, egyike legkorábbi kővárainknak. A XVI–XVII. században ebben a várban is a török volt az úr, de végül nem a várostromok, hanem villámcsapás döntötte romba 1685-ben.
A közeli Diósjenő nem csak a Keleti-Börzsöny legfontosabb kirándulóközpontja, de a 27 hektáros Jenői-tónak köszönhetően a vízi sportok kedvelőinek és természetesen a horgászoknak is kedvelt találkozóhelye.
Északon, Drégelypalánk közelében egy vulkáni kúpon, a XIII. században emelték Drégely várát. A hajdan ezen a területen állt, mintegy kéttucat vár közül a nógrádi volt a legnagyobb, történelmi szerepe miatt azonban mégis ez a legnevezetesebb erősség. A török elleni önfeláldozó hősiesség szimbólumává vált a vár nem csak a magyarok, de a korabeli Európa számára is. 1552-ben tizenkétezres török sereg vette ostrom alá, de a 146 védő Szondi György kapitány vezetésével hat napig hősiesen állta az ostromot, és a várat csak az elestük után tudták bevenni. A nevezetes történelmi eseményre emlékeztet a faluban felállított kőszarkofág is.A Drélypalánk melletti Hontról körülbelül fél órás sétával érhető el a Honti-szakadék néven ismert, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag szurdokvölgy, ami a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt.
A Rétságtól keletre található Bánkon a környéken élő szlovák nemzetiség régi paraszti viseletét és tárgyait ismerhetjük meg a Szlovák Tájház szabadkéményes épületében. A település fő vonzereje azonban a 7 hektáros tó, melynek partján több száz házból álló üdülőfalu épült. A tó nem csak csónakázásra és fürdésre alkalmas, de vízi színpadán zajlanak hangversenyekkel, népzenei és néptánc programokkal, nemzetiségi találkozóval a „Bánki Nyár” rendezvényei.