Nógrád vidéke
Az Ipoly-völgyét elhagyva a Börzsöny-hegység keleti csúcsai és a Nógrádi-medencére lefutó hegyoldalak kísérik utunkat. Bár a hegy itt nem mutat olyan zord képet mint a Duna felől, a legmagasabb csúcsa (Csóványos 939 m) mégis innen közelíthető meg a legrövidebb turistaúton. A hegység erdői itt is bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek. Különleges élmény kirándulni a drégelypalánki égeresbe vagy a Diósjenő környéki vörösfenyvesbe. A táj nagy- és apróvadakban gazdag, és több mint száz védett madárfaj él itt, melyek többsége rendszeresen költ is.Földrajzi elhelyezkedése és közlekedési kapcsolatai révén Rétság remek kiindulópont a környék nevezetességeinek csillagtúra szerű meglátogatásához.
A várostól keletre, a Börzsöny lábánál egy meredek oldalú sziklafennsíkon állnak a megyének is nevet adó Nógrád várának részben helyreállított romjai. Az erősséget a XI–XII. században emelték, egyike legkorábbi kővárainknak. A XVI–XVII. században ebben a várban is a török volt az úr, de végül nem a várostromok, hanem villámcsapás döntötte romba 1685-ben.
A közeli Diósjenő nem csak a Keleti-Börzsöny legfontosabb kirándulóközpontja, de a 27 hektáros Jenői-tónak köszönhetően a vízi sportok kedvelőinek és természetesen a horgászoknak is kedvelt találkozóhelye.
Északon, Drégelypalánk közelében egy vulkáni kúpon, a XIII. században emelték Drégely várát. A hajdan ezen a területen állt, mintegy kéttucat vár közül a nógrádi volt a legnagyobb, történelmi szerepe miatt azonban mégis ez a legnevezetesebb erősség. A török elleni önfeláldozó hősiesség szimbólumává vált a vár nem csak a magyarok, de a korabeli Európa számára is. 1552-ben tizenkétezres török sereg vette ostrom alá, de a 146 védő Szondi György kapitány vezetésével hat napig hősiesen állta az ostromot, és a várat csak az elestük után tudták bevenni. A nevezetes történelmi eseményre emlékeztet a faluban felállított kőszarkofág is.A Drélypalánk melletti Hontról körülbelül fél órás sétával érhető el a Honti-szakadék néven ismert, pleisztocén kori ősállatmaradványokban gazdag szurdokvölgy, ami a tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt.
A Rétságtól keletre található Bánkon a környéken élő szlovák nemzetiség régi paraszti viseletét és tárgyait ismerhetjük meg a Szlovák Tájház szabadkéményes épületében. A település fő vonzereje azonban a 7 hektáros tó, melynek partján több száz házból álló üdülőfalu épült. A tó nem csak csónakázásra és fürdésre alkalmas, de vízi színpadán zajlanak hangversenyekkel, népzenei és néptánc programokkal, nemzetiségi találkozóval a „Bánki Nyár” rendezvényei.



