A Ráckevei-Duna mente
A 247 négyzetkilométeres Csepel-sziget – középkori nevén „Magna Insula” (Nagy-sziget) – jelentős szerepet játszott történelmünkben. Már a honfoglaláskor fejedelmi szálláshely volt, és a sziget neve Csepel ispántól, Árpád fejedelem főlovászmesterétől származik, aki a hagyomány szerint itt telepedett le. Később, évszázadokon át királynéi birtok volt.
Látnivalókban leggazdagabb települése a törökök elől menekülő szerbek által a XV. században virágzó várossá tett Ráckeve. Kiemelkedő kincse a késő gótikus, 1487-ben emelt Boldogasszony templom, Magyarország egyetlen bizánci stílusú falképekkel díszített, középkori, görögkeleti szerb temploma. A város kora barokk kastélya a törökverő herceg Savoyai Jenő számára épült 1702 és 1718 között a híres osztrák építész Johann Lucas Hildebrandt tervei alapján. Az épület ma konferenciáknak, rendezvényeknek ad otthont. A legenda szerint a honfoglaláskor ezen a vidéken Árpád törzse telepedett meg. Erre emlékeztet a millenniumi Árpád-szobor, de a honfoglaló vezér nevét viseli a múzeum és a több mint 100 éves híd is. A város legendás polgára volt Nepomuki Horváth János, akiről Petőfi Sándor legismertebb hősét, János Vitézt mintázta. Alakja megjelenik a római katolikus templom Pataky László festette secco-ján, és az iskola előtt felállított díszkúton is.A fővárosból útban Ráckeve felé álljunk meg Halásztelek különleges formájú római katolikus templománál, amely a modern magyar organikus építészet egyik jelentős alkotása. Szigethalmon a festői, és kitűnő horgászhelyeket biztosító Duna-partot érdemes felkeresni. A közelben található a sziget legszebb sétaerdeje, a Tököli-erdő. A szigetcsépi XVIII. századi görögkeleti szerb templom érdekessége a templombelső vakolt faszerkezetű teknőboltozata. Szigetszentmiklóson Ádám Jenő zeneszerző Emlékháza és a Városi Helytörténeti Gyűjtemény után igazi „csemege” a Citeragyűjtemény. A Ráckevétől délre fekvő Szigetbecse legfőbb nevezetessége az André Kertész Emlékház, amely az Amerikában élt neves fotóművész 120 képét és néhány személyes emlékét tárja a látogatók elé.
Soroksári-Dunától keletre, az alföldi oldalon található Dunaharasztit a török pusztítások után – más Buda és Pest környéki településekhez hasonlóan – sváb és bajor telepesek építették újjá, és mintegy 200 évig német falu volt. A XX. század elejétől a fővárosiak egyik kedvelt üdülőterületévé vált, és ma is az. A vendégeket a Holt-Dunánál sportkikötő és kemping; a közeli kavicsbányatavon kötélpályás vizisí fogadja. A víz közeli életmódot kedvelők körében nagyon népszerű Dunavarsánytól délre, a Délegyházához tartozó 200 hektáros tórendszer is. Az üdülőterület hat tava közül az 5-ös számún a naturistáknak alakítottak ki strandot.
Kiskunlacháza és környéke igazi lovasparadicsom, ahol fedett lovardával, nagyszerű lóállománnyal várják a vendégeket. A település határában kialakított motocross pálya nemzetközi versenyei a látogatók ezreit vonzzák, de sokan érkeznek ide a Kiskun Kulturális Napok rendezvényeire és a Peregi búcsúra is.
Dömsödön írta néhány ismert versét Petőfi Sándor, amikor 1846 tavaszán a faluban élő szüleit meglátogatta. A nádfeles parasztházban, amelyet akkor bérelt, napjainkban kiállítás idézi fel az itt töltött napok emlékeit. A költőre is emlékeznek a minden évben megrendezett Dömsödi Napok keretében, ahol az ünnepségeket színes népművészeti programok és kézműves vásár kísérik. A Duna-holtág és a Ráckevei-Duna által körülzárt Dömsödi-szigeten található a legtisztább vizű dunai strand, de számos lehetőséget találnak itt a vízi- és egyéb sportok kedvelői is.Az alföldi puszták világát idéző Apaj környéki puszták legnagyobb eseménye a Kiskunsági Pásztor és Lovas Napok, amikor felidézik a régi pásztor- és csikósélet hagyományait, de a fedett és nyitott lovarda, egy kiadós pusztai séta vagy kerékpártúra kedvéért máskor is érdemes ide látogatni.