Zsámbéki medence
Bár a róla elnevezett medence, és egyúttal a térség peremén helyezkedik el, mégis központi szerepe van Zsámbéknak mind kulturális, mind turisztikai szempontból. A hajdani Via Imperialis, az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő királyi út mentén elterülő települést a dombtetőn messzire látszó templomrom tette országos hírűvé. A premontrei szerzetesrend által a XIII. században emelt, 38 m hosszú, 24 m széles, háromhajós építészeti remek homlokzata és két tornya késő román, belseje gótikus stílusú. A törökkor pusztításai után újjáépített templomot 1763-ban földrengés döntötte romba. A majd húszéves múltra visszatekintő „Zsámbéki Szombatok” rendezvénysorozaton (júniustól augusztus végéig) a festői romok is szerephez jutnak, újabban kiegészülve az egykori rakétabázison létre hozott Zsámbéki Színházi Bázis előadásaival.
A település nevezetességei közül említésre méltó még a XVI. századi törökkút, és a francia származású Aynard lovag koraközépkori várának, a jelentős törökkori végvárnak köveiből a XVIII. században épített barokk várkastély, mely jelenleg a Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek tulajdonában van, és iskolai célokat szolgál. Sok érdeklődőt vonz a Lámpamúzeum is, a világítás történetét a kezdetektől a petróleumlámpáig bemutató egyedülálló gyűjteményével. Zsámbékon, akár csak a szomszédos Tökön a sportkedvelők lovagolhatnak is, sőt ez utóbbi településen a turisták színvonalas lovas programot is megtekinthetnek a Szőlő-hegy védett pincesorában való borozgatás előtt –, vagy után.
A Zsámbéki-medence déli peremén lévő Páty leghangulatosabb része a XIX. századból származó pincék és présházak sora. Itt rendezik meg május végén a hagyományos Pincenapokat is. A lovasokat két lovarda is várja a faluban.A szomszédos Budakeszit (Wudigess) körülölelő erdőségek már a Budai-hegyekhez tartozást hirdetik. Nem véletlen tehát, hogy a Budapestről városi (22-es) autóbusszal is elérhető kisváros leglátogatottabb látványossága a 390 hektáros Vadaspark, ahol természetes környezetükben figyelhetők meg a hazai erdők vadjai (szarvasok, őzek, vaddisznók). A hajdani sváb falu a múlt században a fővárosiak egyik kedvelt üdülőterülete volt. Az egyik leghíresebb nyaralótulajdonos, a zeneköltő Erkel Ferenc tiszteletére rendezik meg kétévente az Erkel Zenei Napokat. Erkelre is emlékezve állították fel a város és a főváros határán a Himnusz emlékművet. Az erdő szélén álló makkosmáriai kegytemplom a búcsújárók és a csendes áhítatot keresők kedvelt helye.
Budakesziről, vagy a közeli Telkiből és Budajenőről számos jelzett turistaút vezet a Budai-hegyek csúcsaira, köztük a legmagasabbra, a Nagy-Kopaszra (559 m), ahol az új Csergezán Pál kilátóból nagyszerű körpanorámában gyönyörködhetnek. A hegytetőkről leereszkedve jutunk Nagykovácsiba, ahonnan a Budai Tájvédelmi Körzet további változatos szépségű túracélpontjai a Nagy-Szénás, Remete-hegy, Zsíros-hegy érhetők el.
A Budai-hegyek lankás oldalára felfutó Solymár házai már a pilisvörösvári árok széles völgyére és a Pilis-hegység közeli vonulataira néznek. A település „megér egy misét” akár a XV. századi Szarkavár romjai, az értékes berendezésű barokk kegytemplom vagy a gazdag Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény miatt is. A romantikus – és sportos – barlangtúrák kedvelői előzetes jelentkezés alapján, megfelelő felszerelésben és barlangászok vezetésével bejárhatják a solymári Ördöglyuk-barlang 3 kilométeres járatainak egy részét.
A Pilis-hegység közelségét jelzik az itteni települések nevének előtagjai is. A fővároshoz legközelebb eső Pilisborosjenő felől közelíthető meg a Kevélyek hegycsoportjának helyenként kopár sziklás, többnyire fenyvesekkel és bükkösökkel borított vidéke. Pilisvörösvár (Werischwar) a XVIII. században betelepített németség központja ma is. Kétnyelvű feliratok, a sváb konyha remekeit felvonultató éttermek és a helyi rendezvények (Sváb bál) jelzik az itteni német kultúra mély gyökereit. A település déli határában lévő tavakat szívesen keresik fel a fővárosi horgászok is. Pilisszentiván közelében a sziklamászók kedvelt gyakorlóterepe a Budai-hegységhez tartozó, 31 m magas Ördögtorony. Piliscsabán keresztülvisz az ország leghosszabb és legismertebb gyalogtúra-útvonala, az Országos Kék jelzés. A település mai hírét a rendszerváltás (1989) után létrehozott Pázmány Péter Katolikus Egyetem alapozta meg. Az egyetem épületei a Makovecz Imre és műhelye által világhírre vitt organikus építészet szép példái. A hatalmas belső terű, egységes barokk stílusú római katolikus templom Piliscsaba központjában az Egyházzenei Napok rendezvénysorozat egyik színtere.